A polírozást más néven finom csiszolásnak is szokták nevezni. Lényege, hogy a legapróbb felületi egyenetlenségeket már nem lecsiszoljuk, hanem hő hatására elhajlítjuk, elsimítjuk. Így egy homogén, fényes felületet fogunk kapni. A polírozást mindig polírpasztával és egy segédeszközzel végezzük el. A segédeszközünk lehet pamut-, vagy molinó rongykorong, filc, esetleg gyapjú anyagú polírozó szerszám. Érdemes egyenes csiszolóval, állítható fordulatszámú sarokcsiszolóval, fúrógéppel, vagy asztali illetve állványos bakköszörűvel polírozni a munkafelületen. A polírozó pasztákról is érdemes pár szót ejteni. Ezek természetes olajokkal és zsírokkal összetapasztott, csiszolószemcséket tartalmazó tömbök. Rengeteg féle pasztát különböztetünk meg, amit három főcsoportba lehet osztani: csiszoló(kefe)-, polírozó(előpolírozó)-, és fényező(tükrösítő) paszták.
